Alapszabály

2014. március 25, 16:25

A Magyar Sportmenedzsment Társaság hatályos Alapszabálya

Preambulum

Mi, az alulírottak egyetértve azzal, hogy a hazai sportmenedzser társadalom, – beleértve a sportért tevékenykedő más foglalkozású személyeket – közös erőfeszítéssel hatékonyabbá teheti a sportszervezői-, menedzseri munkát, az ezzel kapcsolatos oktatói, kutatói tevékenységet, a nemzetközi kapcsolattartást, elhatároztuk, hogy az egyesületről szóló 1989. évi II. tv. szerint létrehoztuk a Magyar Sportmenedzsment Társaságot. A 2004 július 5.-én tartott közgyűlésen úgy határoztunk, hogy a Fővárosi bíróságon 9.Pk.61.324/1995. számú végzéssel bejegyzett 6919. sorszám alatt nyilvántartásba vett MAGYAR SPORTMENEDZSMENT TÁRSASÁG elnevezésű jogi személyiséggel rendelkező egyesületet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak alapján közhasznú szervezetként működtetjük, és ennek megfelelően az alapító okiratot az eddig eszközölt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva kérjük, hogy egyesületünket a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetként vegye nyilvántartásba.

I. Általános rendelkezések

1. §
  • A Magyar Sportmenedzsment Társaság az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, önkormányzati elv alapján egyesületként működő társadalmi szervezet. (A továbbiakban: társaság)
  • A társaság neve: Magyar Sportmenedzsment Társaság. Idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Association for Sport Management.
  • A társaság székhelye: 9022 Győr Batthyányi tér 2.
  • A társaság önálló jogi személy.
2.§
  • A Társaság címere: fehér alapon 12 sárga csillagból álló ellipszis, előtérben egy kék színű sportoló figurával.
  • A Társaság zászlója: a Társaság címere, fölötte a Társaság elnevezése.
  • A Társaság pecsétje: kör alakban jobbról balra haladva a felirat: „Magyar Sportmenedzser Társaság Budapest”, középen a Társaság jelvénye.
  • A Társaság alapításának éve: 1995.

II. A társaság célja és feladatai

3. §
  • A társaság célja tagjai és a sportirányításban résztvevő sportszakemberek, sportmenedzserek tevékenységének szükség szerinti összehangolása annak érdekében, hogy feladataikat és céljaikat önállóan és eredményesen tudják megvalósítani, továbbá, hogy a közös érdekeik védelméről gondoskodjék. A Társaság célja továbbá a sportszakember képzés, továbbképzés előmozdítása, tudományos kutatás folytatása és ezek eredményének publikálása, valamint előmozdítjuk a végzett sportmenedzser hallgatók beilleszkedését a magyar sportélet irányításába. A fentieken túlmenően fel kívánunk lépni a sportmenedzser szakma tekintélyét veszélyeztető káros jelenségek ellen. A fenti célok megvalósításának érdekében a Társaság az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/ pontjában az 1. 3. 4. 5. 9. 10. 14. 18. sorszámok alatt leírt – nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, egészségmegőrzés, tudományos tevékenység, kutatás, kulturális tevékenység, környezetvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, sport, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások – szerinti közhasznú tevékenységi körökben foglaltakat valósítja meg.
  • A Társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
  • A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem végez, politikai pártot nem támogat, tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési vagy önkormányzati képviselőt nem állít.
4.§

(1) A társaság alapvető feladatai:

  •  tagjai tekintélyének, szakmai színvonalának folyamatos növelése,
  • tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme,
  •  tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása,
  • tagjai munkájának segítése, egyes feladatainak közös szervezetben történő ellátása,
  • tagjai és egyéb, sportban érdekelt gazdálkodó szervezetek szorosabb kapcsolatának elősegítése,
  • együttműködés olyan oktatási-, sport szervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása,
  • elgondolásainak és döntéseinek továbbítása tagjaihoz és más hazai, illetve nemzetközi szervezetekhez,
  • információszerzés és -közlés a tagok részére,
  • kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató külföldi társaságokkal, szervezetekkel és az EASM-el,
  • a közös célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási, oktatási, marketing és egyéb tevékenység folytatás

(2) A társaság közgyűlése esetenként más – jogszabályi előírásokat nem sértő – célkitűzéseket és feladatokat is meghatározhat.

III. A társaság tagsága

5.§

(1) A társaság tagja lehet – a jelen alapszabályban meghatározottak szerint – valamennyi a sportvezetésben érdekelt természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akik elfogadják a társaság alapszabályát, és az Európai Sportmenedzsment Társaság (a továbbiakban: EASM) alapszabályában írtakat. A tagok – az EASM tradícióinak megfelelően rendes-, társult, továbbá tiszteletbeli tagok lehetnek. A csatlakozás önkéntes és minden tag megtartja autonómiáját és függetlenségét.

(2) A társaságnak – önkéntes belépés alapján – rendes tagja lehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott minden olyan személy, aki:

  • a) egyetért a társaság célkitűzéseivel,
  • b) elfogadja a társaság alapszabályát és esetleges egyéb szabályait, valamint a vezető szervek határozatait,
  • c) tevékenysége nem áll ellentétben a társaság, valamint az esetleges tagszervezetek céljaival és tevékenységével,
  • d) felvételét írásban kéri.

(3) A társaságnak társult tagjai lehetnek azok az egyesületek, alapítványok és közalapítványok – jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is -, amelyek

  • a) egyetértenek a társaság célkitűzéseivel,
  • b) elfogadják a társaság alapszabályát és egyéb szabályzatait, valamint a vezető szervek határozatait,
  • c) tevékenységük nem áll ellentétben a társaság, valamint a tagszervezetek céljaival és tevékenységével,
  • d) felvételüket írásban, alapdokumentumuknak egyidejű benyújtása mellett kérik.

(4) A tagfelvétel kérdésében a társaság közgyűlése, a megalakulást követően pedig a társaság elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a társaság közgyűléséhez lehet fellebbezni.
(5) A társaság tagjai – a tagsági jogok és kötelezettségek terjedelme alapján:

  • a) rendes tagok
  • b) társult tagok
  • c) tiszteletbeli tagok
  • d) ideiglenes tagok
6.§
  • A társaság rendes tagjai lehetnek – elsősorban a sportban, de nem utolsósorban a sportért tevékenykedő nagykorú cselekvőképes természetes személyek, állampolgárságra és foglalkozásra tekintet nélkül.
  • A társaság társult tagjai lehetnek a jelen alapszabály 5. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb szervezetek.
  • A társaság tiszteletbeli tagja lehet az elnökség felkérése alapján a kiemelkedő oktatási, tudományos, sporteredményeket elért személy.
  • Ideiglenes tagként nyer felvételt a társaságba a még nem jegyzett, de a bíróságon már bejegyezni kért sportszervezet, egyesület, alapítvány, közalapítvány stb., aki a társaság céljaival egyetért és az alapszabályt magára nézve kötelezőnek elfogadja.
7.§

(1) A /rendes/ tagok jogai és kötelezettségei:

  • a) részvétel a társaság tevékenységében és rendezvényein (a tagok térítésmentesen megkapják a társaság időszakos kiadványait, valamint szabad választásuk alapján részesülhetnek a tagsági kártya birtoklásával együtt járó kedvezményekből),
  • b) részvétel a társaság közgyűlésén és rendezvényein, beleértve az EASM rendezvényeit,
  • c) javaslattétel és választás a társaság vezető testületeibe és tisztségeibe,
  • d) az alapszabály (jelen alapító okirat), valamint a társaság vezető szervei határozatainak megtartása,
  • e) a társaság, valamint a tagok szakmai tevékenységének segítése,
  • f) a tagdíj megfizetése.

(2) A társult tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéival.

(3) A tiszteletbeli tagok jogai megegyeznek a rendes és társult tagokéival, kötelességük, hogy kapcsolatrendszerüket a társaság céljai érdekében mobilizálják.

(4) Az ideiglenes tagok jogai és kötelezettségei az ideiglenes tagság időtartama alatt megegyeznek a társult tagok jogaival és kötelezettségeivel.

IV. A társaság szervezete

8.§

(1) A társaság vezető és ellenőrző testületei:

  • a) közgyűlés,
  • b) elnökség,
  • c) felügyelő bizottság.

(2) A társaság vezető tisztségviselői:

  • a) az elnök,
  • b) az alelnök/ök/,
  • c) a felügyelőbizottság elnöke
  • d) az elnökségi tagok.
A közgyűlés
9.§
  • A társaság legfőbb irányító szerve a közgyűlés. , amelyet évenként legalább egyszer össze kell hívni, és amelyen a /rendes/ tag személyesen, a társult tag 1-1 küldöttel jogosult részt venni.
  • A közgyűlésen valamennyi tag 1-1 szavazattal rendelkezik.
  • A rendes és tiszteletbeli tag képviseleti, valamint szavazati joga más személyre nem átruházható át. A rendes és tiszteletbeli tag azt csak személyesen gyakorolhatja.
  • A társaság elnöksége tűzi ki a rendes évi közgyűlés időpontját. A napirendet is az elnökség határozza meg a tagságtól beérkezett javaslatok figyelembevételével. A közgyűlés helyéről, kezdési idejéről, napirendről, illetve a közgyűléshez címzett beadványokról, javaslatokról legalább 30 nappal a közgyűlés napja előtt a társaság tagjait és a közgyűlésen részvételi joggal rendelkezőket írásban értesíteni kell.
10. §

A társaság rendes közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat kell kötelezően tartalmaznia:

  • a) a társaság tevékenységéről szóló éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés megvitatása, elfogadása,
  • b) a társaság éves költségvetésének megállapítása és az előző évről szól beszámoló megvitatása, elfogadása,
  • c) a felügyelő bizottság beszámolójának megvitatása, elfogadása,
  • d) a társaság tagjai által a közgyűlésnek címzett, írásban beterjesztett javaslatok, fellebbezések elbírálása.
11. §

(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a) a társaság alapszabályának megállapítása és módosítása,
  • b) a Társaság tevékenységéről szóló éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása,
  • c) a Társaság éves költségvetésének megállapítása és az előző évi költségvetésről szóló beszámoló elfogadása,
  • d) a Társaság Felügyelő Bizottsága beszámolójának elfogadása,
  • e) a társaság munkaprogramjának és feladattervének jóváhagyása,
  • f) a Társaság Elnökének, Alelnöke/i/nek, az Elnökségnek, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
  • g) döntés a Társaság működéséről vagy más szervezettel történő egyesüléséről, továbbá más szervezetekbe történő belépéséről,
  • h) bármely időszerű – a Társaság profiljába tartozó kérdés megtárgyalása,
  • i) mindazon kérdések, amelyet jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A közgyűlés jogosult bármely szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe tartozó kérdést saját hatáskörébe vonni.

(3) Amennyiben a Társaság költségvetési javaslatát a közgyűlés nem fogadja el, az elnökség új költségvetési tervet köteles készíteni, amelyet 30 napon belül a közgyűlésen választott ad-hoc bizottság elé terjeszt elfogadásra. Az ad-hoc bizottság a költségvetési terv elfogadása tárgyában közgyűlési jogkörrel bír. Ha az új költségvetési tervet az ad-hoc bizottság sem fogadja el, rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

(4) Amennyiben a közgyűlés a Társaság szakmai és gazdasági tevékenységéről szóló beszámolóját nem fogadja el, azt bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni és titkos bizalmatlansági szavazást kell elrendelni. Ha a bizalmatlansági indítványt a közgyűlés többségi szavazattal nem utasítja el, új tisztújító, rendkívüli közgyűlést kell összehívni és új elnököt, illetve elnökséget kell választani. Az új elnökség megválasztásáig a régi elnökség ellátja feladatát.

(5) Amennyiben a közgyűlés a Felügyelő Bizottság beszámolóját nem fogadja el, azt bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni és titkos bizalmatlansági szavazást kell elrendelni Ha a bizalmatlansági indítványt a közgyűlés többségi szavazattal nem utasítja el, akkor új Felügyelő Bizottságot kell választani.

12. §

A közgyűlés titkos szavazással négy éves időtartamra választja meg az elnököt, az alelnökö/ke/t, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait. Ha valamely tisztségre csak egy jelöltet állítanak, nyílt szavazással is lehet a megválasztásról dönteni.

13. §
  • A közgyűlés határozatképes, ha azon a képviselt szavazatoknak több mint a fele jelen van.
  • A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést 30 napon belül bármikor össze lehet hívni, az eredeti időpontban megjelentek határozata alapján. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét felhívták.
  • Az ismételten összehívott közgyűlés határozatképes az éves beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos határozat esetében is.
14. §
  • A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok többségének “igen” szavazatával hozza. A Társaság közgyűlése az éves beszámoló jóváhagyásával kapcsolatosan a határozatát nyílt szavazással hozza, kivéve a 10.§(4) bekezdésében leírt esetet.
  • A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza.
  • Az alapszabály módosításához, a tagok felfüggesztéséhez, kizárásához, valamint a társaság feloszlatásához a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak 2/3-ának szavazata szükséges.
  • A közgyűlés valamennyi tagra kötelező érvényű határozatot a szavazásra jogosultak 2/3-ának jelenlétében hozhat.
  • A Társaság közgyűlése nyilvános. Ha azt a napirend indokolja, a jelenlévő küldöttek többségi szavazata alapján a közgyűlés zárttá nyilvánítható.
15.§
  • Az elnökség határozata alapján, vagy a tagok 1/3-ának írásbeli kérésére – megjelölve az okot és a célt – rendkívüli közgyűlést kell összehívni, melyről a tagokat 30 nappal korábban értesíteni kell.
  • Az értesítésben közölni kell, hogy milyen ok miatt került sor a rendkívüli közgyűlés összehívására. A rendkívüli közgyűlésen csak a megjelölt kérdés tárgyalható
  • Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre is a rendes közgyűlés szabályai az irányadóak.
16.§

(1) A közgyűlés határozathozatalaiban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
  • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratban megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza annak helyét, idejét, a napirendi pontokat, a meghozott döntéseket és a hozzászólások lényegét. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv másolatát meg kell küldeni a tagoknak. Névre szólóan kell továbbá megküldeni a napirendbe felvett javaslatok, beadványok, fellebbezések előterjesztőinek, az ügyükben született döntést, illetve közgyűlési határozatot. A jegyzőkönyv lényegét, továbbá a beszámoló és a közhasznúsági jelentés legfontosabb adatait a Társaság faliújságán, valamint az Internet felhasználásával, a Társaság honlapján kell nyilvánosságra hozni.

(3) A közgyűlés határozatairól az érdekelteket írásban, a jegyzőkönyv kivonat megküldésével értesíteni kell. Az egyedi ügyekben hozott határozatokat névre szólóan, indoklással együtt kell az érintetteknek megküldeni. A határozatok kivonatait a Társaság faliújsága, valamint az Internet útján is kell nyilvánosságra hozni.

(4) A közgyűlés határozatairól nyilvántartás készül. A nyilvántartás tartalmazza határozat tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők személyét. A nyilvántartást a főtitkár vezeti.

Az elnökség
 17. §

(1) A közgyűlések közötti időszakban a társaság ügyintéző szerve a 8 tagú elnökség (elnök, 4 alelnök, 3 elnökségi tag).
(2) Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  • a) a közgyűlés határozatai alapján irányítja a társaság tevékenységét,
  • b) egyes feladatok ellátására állandó és időszakos bizottságokat hozhat létre,
  • c) ellátja a társaság érdekképviseletét, kapcsolatot teremt és tart fenn az érdekelt állami és társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az EASM-el,
  • d) jóváhagyja a társaság ügyrendjét és saját munkatervét,
  • e) gyakorolja a főtitkár felett a munkáltatói jogokat,
  • f) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
  • g) lemondás vagy egyéb okból bekövetkezett kiválás esetén új elnökségi tag kooptálása (a kooptálást a társaság következő közgyűlése hagyja jóvá),
  • h) döntés tagfelvétel ügyében.
  • (i) a közhasznúsági jelentés elkészítése

(3) Az elnökség szükség szerint, legalább egy évben négyszer (negyedévente) tart ülést. Az elnökségi ülést a Társaság elnöke vagy alelnökei hívhatják össze. Az ülés napirendjét az ülést összehívó elnök vagy alelnök állapítja meg az elnökség tagjainak javaslata figyelembevételével. Az elnökség tagjait az ülés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről 30 nappal az ülés időpontja előtt írásban tájékoztatni kell.

(4) Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 30 napon belül meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt elnökségi ülés is határozatképtelen az elnök összehívhatja a közgyűlést az elnökség újraválasztása céljából.

(5) Az elnökség ülése nyilvános. Ha azt a napirend indokolja, az elnökség többségi döntése alapján az elnökségi ülés zárttá nyilvánítható.

(6) Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki

  • a) a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja,
  • b) közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
  • d) az a) – c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója

(7) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratban megfelelő cél szerinti juttatás.

(8) Az elnökség határozatairól az érdekelteket írásban, a jegyzőkönyv kivonat megküldésével értesíteni kell. Az egyedi ügyekben hozott határozatokat névre szólóan, indoklással együtt kell az érintetteknek megküldeni. A határozatok kivonatait a Társaság faliújsága, valamint az Internet útján is kell nyilvánosságra hozni.

(9) Az elnökség határozatairól nyilvántartás készül. A nyilvántartás tartalmazza határozat tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők személyét. A nyilvántartást a főtitkár vezeti.

A felügyelő bizottság
 18. §

(1). A közgyűlés a Társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromtagú Felügyelő Bizottságot választ. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet más tisztségviselőitől, munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság irataiba, könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2) A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

(3) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerzett tudomást, hogy

  • a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,
  • b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(5) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára — annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(6) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(7) A Felügyelő Bizottság az általa készített éves munkaterv alapján látja el feladatát. A Felügyelő Bizottság döntéseit ülései során hozza meg, melynek száma az évi egynél nem lehet kevesebb. A Felügyelő Bizottság ülései akkor határozatképesek, ha a tagok több mint fele jelen van. Véleménykülönbség esetén a Felügyelő Bizottság elnöke dönt. Amennyiben az elnök nem veszt részt az ülésen, véleménykülönbség esetén nincs döntés. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az elnökség részére.

(8) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,
  • b) közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül — kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
  • d) az a) – c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója

V. A társaság vezető tisztségviselői

 19.§.
  • A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
  • A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A társaság elnöke
 20.§

(1) A társaság legfőbb tisztségviselője a társaság elnöke.

(2) Az elnök feladatai és hatásköre:

  • a) összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit,
  • b) két elnökségi ülés között a testület hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben az alelnökökkel egyetértésben dönt. Döntéseiről a következő elnökségi ülésen köteles beszámolni és jóváhagyást kérni,
  • c) ellátja az elnökség által hatáskörébe utalt feladatokat,
  • d) a társaság elnöke az elnökség által esetlegesen felkért díszelnökkel együtt protokoll feladatok ellátására jogosult.

(3) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért alelnök helyettesíti.
(4) A társaságot más belföldi, illetve külföldi, valamint nemzetközi szervezetek előtt az elnök képviseli.

Az alelnökök

(1) A társaság alelnökei a társaság elnöksége által meghatározott területeken közreműködnek a társaság irányító tevékenységében.

(2) Az alelnökök – akadályoztatása esetén – az általa meghatározott körben helyettesítik az elnököt.

A felügyelő bizottság elnöke
22. §

A felügyelő bizottság elnöke:

  • a) összehívja és vezeti a felügyelő bizottság üléseit,
  • b) beszámol a közgyűlésnek a felügyelő bizottság feladatkörébe tartozó ügyekről,
  • c) képviseli a társaságot a felügyelő bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben.
A főtitkár
 23. §

(1) A társaság igazgatási szervezetének vezetője a főtitkár. A Társaság főtitkárát az elnökség nevezi ki meghatározott időtartamra.

(2) A főtitkár feladatai és hatásköre:

  • a) folyamatosan vezeti a társaság tevékenységét a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően,
  • b) előkészíti a közgyűlést és az elnökség üléseit,
  • c) gondoskodik a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáról,
  • d) kialakítja és vezeti a társaság hivatali szervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogköröket,
  • e) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
  • f) rendszeresen beszámol tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról az elnökségnek,
  • g) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
  • h) vezeti a Társaság nyilvántartását és ellátja a nyilvánossággal kapcsolatos, a bekezdésben ismertetett feladatokat.
  • i) közgyűlés, illetve az elnökség határozatairól a 17. § /6/ bekezdés, illetve a 20. § /5/ bekezdésben foglaltak szerint nyilvántartást vezet és szerint értesíti az érintetteket

(3) A főtitkárt akadályoztatása esetén az elnökség által megbízott személy helyettesíti.

VI. A társaság nyilvántartása és a nyilvánossággal kapcsolatos feladatok

24. §

(1) A Társaság közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az elnökség által elfogadott külön szabályzatban részletezett módon, előre egyeztetett módon és időben, a Társaság székhelyén, – bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíttethet feltéve, hogy az nem sért személyiségi vagy más jogot és a Társaság részére nem jár súlyos érdeksérelemmel.

(2) A Társaság nyilvánossággal kapcsolatos feladatait a főtitkár látja el. A főtitkár e feladatával kapcsolatosan:

  • a) A Társaság működésének és a Társasági szolgáltatások igénybevétele módjának, valamint a beszámolóknak a nyilvánosságáról az Interneten való közzététellel, továbbá a faliújságon történő kifüggesztéssel gondoskodik,
  • b) A Társaság által meghirdetett, illetve megszervezett, eseményekről és a részvétel lehetőségéről a tagokat körlevélben értesíti, mások felé pedig az Internet útján, faliújságon való kifüggesztéssel, továbbá a helyi média eseti igénybevételével nyújt tájékoztatást.

VII. A társaság gazdálkodása és vagyona

25. §

(1) A társaság vagyona a tagdíj- és egyéb bevételeiből áll.

(2) A társaság bevételei:

a) tagdíjbevételek:

  • aa) a társaság /rendes/ tagjai tagdíjként 5000 Ft-ot fizetnek évente. Amennyiben az EASM-nek, a nemzetközi szervezetnek is teljes jogú tagjaivá kívánnak válni, akkor a magyar tagdíjon felül a mindenkori EASM tagdíjnak megfelelő pénzösszeget is kötelesek befizetni
  • ab) a társult tagok éves tagdíja az aa) pontban írtak szerinti pénzösszeg,
  • ac) a tiszteletbeli tagok éves tagdíjat nem fizetnek, esetleges támogatásuk közérdekű kötelezettségvállalásként minősül,

b) állami és önkormányzati támogatás,

c) magán és jogi személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai,

d) alapítványokból származó támogatások,

e) a céljai megvalósításának elősegítése érdekében végzett vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

f) egyéb bevételek.

(3) A társaság tagjai tagsági díjukat – közgyűlési határozat alapján – havi részletekben is fizetik.

  • a) A Társaság csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez vállalkozási tevékenységet. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A Társaság nem végez befektetési tevékenységet.
  • b) A Társaság tisztségviselői költségtérítésre jogosultak.

VIII. Kilépés, kizárás, felfüggesztés

 26.§

(1) A társasági tagság bármikor megszüntethető. A kilépés nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól.

(2) A kilépés haladéktalanul hatályba lép, amikor a főtitkár kézhez veszi a tag kilépési bejelentését. A főtitkár ezt a kővetkező elnökségi ülésen, majd a közgyűlésen köteles bejelenteni.

(3) Az elnökség felfüggesztheti annak a tagságát, aki (amely)

  • a) a társasággal szemben fennálló tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezte,
  • b) a társasággal szemben legalább 1 éves tagdíjhátraléka van,
  • c) a jelen alapszabály előírásait nem tartja be, illetőleg a társaság egyéb tagjainak érdekeivel ellentétes magatartást tanúsít.

(4) A társaság elnöksége kizárja azt a tagot, amely

  • a) a társasággal szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítését megtagadja,
  • b) két évig nem fizeti meg tagdíját,
  • c) súlyosan és ismételten megsérti a jelen alapszabályt, vagy a társaság, illetőleg egyéb tagszervezetek érdekeit.

(5) A felfüggesztés, illetőleg kizárás ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet. A felfüggesztett és kizárt tagot a fellebbezés elbírálásáig a tagsági viszonyból származó jogok nem illetik meg, és a kizárt tagot nem terhelik az ezzel kapcsolatos kötelezettségek.

IX. Záró rendelkezések

 27. §

A jelen alapszabályból származó minden értelmezési vita eldöntése az elnök, – akadályoztatása esetén az alelnök/ők/ – hatáskörébe tartozik, aki köteles kikérni az elnökség véleményét, mielőtt a végső döntést meghozná.

28. §

a) A társaság feloszlatására irányuló szándék rendkívüli közgyűlés összehívását kívánja meg, amelynek egyetlen napirendi pontja a feloszlás kérdésében való döntés lehet.
b) Ha a feloszlás folytán – a hitelezők kielégítése után – a társaságnak vagyona marad, az nem fizethető ki és osztható fel a tagoknak, csak valamely sport célra fordítható.

29. §

A társaság semmilyen vitája vagy szavazása nem irányulhat semmilyen módon bármely tag szabadsága vagy függetlensége ellen. A tagok minden esetben megőrzik autonómiájukat, iratbetekintési joguk van a társaság pénz- és egyéb ügyeibe.

30. §

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a PTK. illetve az ETV. vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ezen túlmenően irányadó jogszabály 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései.

31. §

Az Alapszabályt a társaság közgyűlése 1995. szeptember 21-én fogadta el, jelen módosított alapszabály 2004. július 5.-i közgyűlésen került megvitatásra és elfogadásra, s ezen a napon lépett hatályba.

Letöltés PDF formátumban