A Sporttörvénytervezet vitájához

Publikációk

2014. március 27, 10:45

Írtam véleményt a stratégiához, és most a stvről próbálok valamit ” kitalálni”. Tegnap, mikor a tervezetet olvastam, azt gondoltam ez egy nehéz ügy. A stratégia nyilvánvaló túlzásokkal, hétköznapi ésszel meg nem valósítható programokkal volt teli, míg a tervezet véleményem szerint alapvetően jó. Amit én gondolok, persze nem biztos, hogy egy sportban dolgozó vezető szerint is így van, azonban a gyakorlatot nem pótolhatom puszta ésszel így ez maradt a véleményem. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a tervezetben nincsenek hibák. Most a hibák, mint olyan sokszor más esetben tapasztalhattuk apróságok vagy olyan kis dolgok, amikről nehéz eldönteni vajon a valóságban megfelelően működni fognak vagy sem.

Az első probléma egyszerű és nagyon szomorú probléma.

Nincsen sportstratégia. A stv úgy próbálják megreformálni, hogy az állami vezetés még nem tudja, hogy mi az állam rövid távú célja a sportban, a sporttal kapcsolatos kérdésekben. Nincsen kidolgozva az, ami szerint a további lépéseket megteszik, nincs finanszírozási tervezet, nincs programcsomag. Ui. a kidolgozott sportstratégiát nem fogadták el (helyesen), és újat nem dolgoztak ki (csak átdolgozták a régit, ha mégis rohamléptekben elfogadták arról én nem tudok, és nyilvánvaló ez esetben a rossz stratégiának a rossz átdolgozását fogadták el). Erre a problémára az indoklásnál kitértek, a magyarázat elfogadható, mégis ez már önmagában nagy hiba mutatja az egész törvénykészítés elkapkodott, elhibázott voltát. A szabályozások egyik legfőbb kritériuma az állandóság, kiszámíthatóság, most Magyarországon 7 éven belül a harmadik sporttörvénnyel foglalkozunk, remélhető ez most nem egy ciklusra szól
A stvtervezet egy eredeti jól felépített koncepció alapján lett kidolgozva. Hibák onnan fakadhatnak, hogy ezt a koncepciót több helyen politikai okokból megbonthatták, és belenyúltak a szakmai részbe csupán politikai okokból. A Nemzeti Sporttanács és a Nemzet sportolója kategória létrehozása, melyek fontos nóvumok a tervezetben politikai, marketing okokból lettek kitalálva. A Nemzet sportolója felesleges újdonság, divathóbort, csak arra jó, hogy összevesszenek nyugdíjas nagyságaink ui. az olimpiai járadék már megfelelően rendezte a kérdést, a javaslattevő szervezet (Sporttanács) teljesen felesleges, tisztességesebb lenne létrehozni egy olyan működési rendet, melyben egyrészről a közalapítványok kapnak egy költségvetésben meghatározott összegeket a feladataikra, és a többi állami támogatást a kormányzat illetékes szerve a GYISM osztana el a saját feje szerint. Nehezen hihető, hogy a Sporttanács a miniszterrel szemben fog döntéseket hozni, ajánlásokat, javaslatokat tenni. A tervezet pl. csak egy olyan független szervezetet emel be a sporttanácsba, amely “MSZP közeli” (sportszervezetek országos szövetsége), valószínűsíthető tehát, hogy kormányváltás esetén a Sporttanács mai összetételének “seggberúgásával” fog nyitni a Sportminiszter.
A sportvezetéssel kapcsolatban: a sporttörvénytervezet egy szót sem szán a magyar sportvezetés személyi kérdéseinek. Tudjuk, hogy a magyar sport menedzserei nem állnak a szakmai tudás magas fokán. A rendszerváltás óta a sportvezetésben nem történt meg a megújulás, és ez a tervezet sem mutat kivezető utat. Van egy rendelet, amely szabályozza ezt a kérdést, de nem tudjuk, mi biztosítja azt, hogy ez a rendelet végre is hajtódjon. A törvény végén a kormányt felhatalmazzák arra, hogy ebben a kérdésben rendeletet hozzon. Mi a kormány álláspontja, hogyan kívánja frissíteni, megújítani a sportvezetést, a már említett kormányrendelettel kapcsolatban tervez e valamilyen változtatást? Ez ugyanolyan fontos kérdés, mint az utánpótlás-nevelés. A “profizmust” bevezették a pályán, az irányítók amatőrök maradtak.

A sportszervezetek szabályozásánál jelentős koncepcionális hibák vannak.

Egyrészről a szabályozás túlságosan nyitott. Ismerve a magyar sport közegét nem lett volna szabad ennyi nyitott módon szabájozni. A kogens szabályozásnak akkor kellene megvalósulnia mikor a sportvezetés is képes önállóan állami iránymutatás nélkül is demokráciához méltóan működni. Mint tudjuk, az európai demokratikus alkotmányok adaptálása nem tette az afrikai országokat demokráciákká. A tervezet nagyon helyesen felszámolta az egyesülési szabadságot korlátozó állami beavatkozást, azonban a törvényben lehetne alkotmányos határokon belül csökkenteni a lehetséges, a sportvezetés által úgyis keresett kikapuskat. Máshol viszont a tervezet túl kötött: a sportfegyelmi felelősségnél nem értem miért nem lehet bizonyos büntetéseket párosítani. Bundázás esetén miért nem lehet egyszerre sportklubot alacsonyabb osztályba sorolni, és a mérkőzés eredményét megsemmisíteni?
Az önkormányzatoknak lenne talán a legfontosabb szerepük a lakosság egészséges életmódra nevelésében, a sportolási aktivitás növelésében. Tudjuk, hogy az önkormányzatoknak rengeteg feladatuk, és szűkös forrásaik vannak. Éppen ezért pontosan kellene rendezni az önkormányzatok és a sport viszonyrendszerét. Az önkormányzatok a sport legfontosabb támogatói, de a támogatás nem a rekreációt, egészségfejlesztő sportot segíti elő. Általában az üzleti sportot támogatják. Súlyos milliókat dobnak ki az ablakon, mikor a helyi sportvállalkozásokat finanszírozzák. Több helyen az önkormányzat a helyi sportvállalkozás tulajdonosai is. Mint tudjuk az Unióban az állam nem támogathatja az üzleti típusú sporttevékenységeket, miért nem próbáljuk szabályozni az önkormányzati alapszabadságjogokat nem korlátozva az önkormányzatok finanszírozási politikáját. Üzleti sport helyett szabadidősport és utánpótlás-nevelés. Az önkormányzatokban, ahol sporttal kapcsolatos érdemi munka folyik, ott szükség lenne a munkaerő megfelelő képzetségének megkövetelésére. (Ua. amit már feljebb említettem.)

Néhány “belenyúlást” kivéve…

Végezetül a tervezet alapvetően megfelelő néhány politikai okból elkövetett “belenyúlást” kivéve, azonban a sport környezete Magyarországon olyan sajátos, hogy önmagában ez a törvény nem hozhat megváltást. Ahhoz, hogy érdemi változás legyen az államnak következetes politikát kell folytatnia a környezet megváltoztatásáért. A tervezet végén van egy felsorolás mely sok, a tervezetben ki nem dolgozott kérdésben meghatározza, hogy mely szerv jogosult szabályozni. Amennyiben ezeket a jogszabályokat nem megfelelően, a valóság figyelembe vételével hozzák meg, és nem áll az állami sportirányítás mögött egy részletesen kidolgozott és végrehajtható stratégia, ez a tervezet nem fog sokat érni.

Szerző: Dr.Nagyréti József