A magyar sportrendszer

2014. március 27, 10:52

Alapvető változás állt be 2012. január 1-jétől a hazai sportéletben: az eddigi öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) veszi át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. A sporttörvény erről is rendelkező módosítását december 5-én fogadta el a parlament. Megszűnik az eddigiekben köztestületként működő Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy ezen területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működnek, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek. A MOB kompetenciája lesz az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. Állami támogatást csak olyan sportszervezetek kaphatnak, amelyek rendelkeznek fejlesztési stratégiával és teljesítik doppingellenes feladataikat. A támogatás felhasználásáról továbbra is rendszeresen be kell számolniuk.

Újdonság, hogy kiemelt sportegyesületekkel a négyéves olimpiai ciklusra szóló támogatási megállapodás köthető, e státus feltételeit rendeletben szabályozzák. Változás továbbá, hogy a sportegyesületek mellett ezután a sportszövetségekkel szemben is lefolytatható csőd-, illetve felszámolási eljárás. A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet. Rögzíti emellett a doppingvétség tilalmát, és azt is, hogy a versenyzők kötelesek alávetni magukat doppingvizsgálatnak. A pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartást és az emiatt hozott jogerős büntetést a versenyző nevének és sportágának megjelölésével az eljárás befejezését követő három munkanapon belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza. Az indokolás szerint azért, mert mindenkinek joga van tudni, mely versenyző készül fel tiltott módon, mivel a legtöbb sportszövetség állami támogatást kap. A sportfegyelmi, illetve doppingeljárás miatt kiszabható büntetéseket szigorítják: az eddig legfeljebb ötéves időtartamú eltiltás akár végleges is lehet, és nemcsak a sportszövetség versenyeire, hanem az edzéseken való részvételre is kiterjed. A doppingvétséget elkövető sportszakembereket ugyancsak örökös eltiltással szankcionálhatják. A maximális pénzbüntetés mindkét esetben az eddigi hat havi helyett egyéves átlagjövedelem.

A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálja. Ugyanakkor a jövőben az amatőr sportolók nem kaphatnak szponzori szerződés alapján pénzügyi támogatást. Azok a megállapodások pedig semmisek, amelyekkel a szervezet a hivatásos sportolóinak a munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyöket biztosít. A módosítás szűkíti azokat az eseteket, amelyekben az olimpiai járadék érdemtelenség miatt megvonható, így erre kizárólag addig van lehetőség, amíg a járadékra jogosult a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól nem mentesül. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti ünnepekre ezentúl kizárólag válogatott, illetve a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában szereplő sportrendezvények szervezhetők. A módosítás változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény preambulumán is, kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint, hogy „minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.”

Forrás: MOB